Számomra ez az Apocalypto című film legtöbbet nyújtó jelentsora. A félelem távoltartása. Az izolált ősközösségben könnyebb szabályozni a különböző behatásokat. Az idős vadász bölcsességéből, és hosszabb élettapasztalatából adódóan tudja szabályozni ezeket a behatásokat. A fiatal, tapasztalatlanságából adódóan, kíváncsisággal telve akarja felvenni a kapcsolatot a külső szemmel is jól láthatóan rothadó elmékkel. Az idős vadász megakadályozza ezt. Tudja, hogy a rothadás az emberről emberre terjedhet. Azok elültethetik a sötétség magját a fiatal elmében.
A sötétség kis mértékű beengedése azt eredményezheti, hogy annak megjelenése elkezdődhet. Kis mértékű jelenléte is magával hordozhatja annak későbbi térnyerését, és növekedését a tudatban.
Egy modern nagyvárosokban teljesen más a helyzet, eleve rohadásba születünk. Sötétséggel a tudatunkba nővünk fel, eleve szennyezetten. Legtöbbször nincsen izolált közösség, amely védőpajzsként funkcionálna a negatív behatásokkal szemben. A negatív behatások mindenhonnan ostromolnak, média, reklámhirdetések, vagy az élet megcsúfolását csúcsra járató elemek formájában. Kéz a kézben járunk a sötétséggel, beengedjük az életterünkbe, jelenlétét mindennap észleljük az utcákon, és a tereken.
A felébredés és a felemelkedés nehezebb eleve szennyezetten, főleg, ha megmaradunk a városi környezetben, ahol a behatások széles skálája ér el. Ennek megfelelően, a megtisztulási folyamatot, és a felfelé irányulást csak állandó folyamatosságú, és nagy intenzitású küzdelemmel lehet fenntartani.